Hofi Géza

Hofi Géza (született Hoffmann Géza) (Budapest (Kőbánya), 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) magyar színész, humorista, előadóművész.

Pályája

Kritikai képességét apjától (Hoffmann Lajos, a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetője), zeneszeretetét anyjától (Szabó Magdolna, a Budapesti Konzervgyár Sterillé üzemében művezető) származtatja. Hoffmann Géza érettségi után sikertelenül jelentkezett a színművészeti főiskolára. Később porcelángyári munkásként iratkozott be Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol többek között Sas József, Sztankay István voltak társai. Emellett a kőbányai téglagyár Jászai András vezetette színjátszó csoportjában játszott. Öt évig dolgozott gyári munkásként, míg a tehetségére felfigyelő Szendrő József 1960 szeptemberében a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette. Itt az előadások után a szerepeket barátaival rendszeresen parodizálta, melynek sikerén felbuzdulva 1963-ban visszaköltözött Budapestre, és immár Hofi Gézaként az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel fellépéseket vállalt az egész országban. 1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté. 1969-ben a Komlós János által vezetett Mikroszkóp Színpadhoz szerződött, amelynek 1982-ig volt tagja. 1983-ban Ádám Ottó szerződtette a Madách Kamaraszínházhoz, ahol saját szövegével és dramaturgiájával állt a közönség elé. A Hofélia c. önálló estjét ötszázszor játszotta sikerrel, 1987 októberétől az Élelem bére c. estjét ennél is többször. Estjei hangfelvételen jelentek meg, sokuk aranylemez lett. Koós Jánossal készített animációs zenés filmje, a "Megalkuvó macskák" is óriási siker volt. Hofi a rendszerváltozás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott. Átesett egy szívinfarktuson, szemműtéten, s csak 2002 februárjában tért vissza a színpadra, ahol még két hónapot játszott haláláig,(2002.április 10) nagy sikerrel. Síremléke a Farkasréti temetőben található.

A Rádiókabaré szilvesztereinek állandó sztárja volt. Egyik legmaradandóbb sikerét egy táncdal, az általa énekelt "Lazítani" hozta.

Éles politikai kritikái miatt megfigyelték, erre előadásain gyakran utalt (Hofélia) – a rendszerváltás előtt tevékenységéről a csehszlovák kommunista titkosszolgálat is jelentett.

Lemezei

1. Hofi (Első menet) (1970)
2. Második menet (1972)
3. Hofisszeusz (1973)
4. Akácos út... (1976)
5. Szabhatjuk (1978)
6. Te, figyelj haver! (1980)
7. Hús-mentesáru (1982)
8. Piál a föld (1985)
9. Hegedűs a háztetőn – Válogatás
10. Hofélia I. – II. (1987)
11. Próbálj meg lazítani! / Kell néha egy kis csavargás (1988/2002).
12. Hordót a bornak! (1990)
13. Szíveslátás (1991)
14. Pusszantás mindenkinek! (1997)
15. Kossuth-díj (1998)
16. Rádiókabaré '99 (1999)
17. Rádiókabaré 2000 (2000)
18. Gondolj Apádra (2000)
19. 1400. (2000)
20. Napsugaras jó éjszakát! (2002)
21. Hegedűs a háztetőn (a musical dalai, felvétel:1984) (2003)
22. Felmegyek hozzád Zenés összeállítás 1. (2004)
23. Gondolj apádra! Zenés összeállítás 2. (2005)

Forrás: Wikipédia